Mi történik akkor, ha kézzel nyúlsz bele a mancsápolóba? Most szeretném kicsit tisztába tenni a dolgokat, mert már eléggé megtelt ez a pelenka is és idejét érzem, hogy írjak róla.

Amikor kozmetikumot veszel – legyen az saját részre vagy a kutyádnak – elvárod, hogy ne legyen penészes, ne legyen baktériumtanya az egész és természetesen, hogy neked vagy a kutyádnak se legyen semmi bajod, ha hozzányúlsz a termékhez. Nem konkrétan a mancsápolókról fogok írni, hanem úgy általánosságban a krémekről. Mindig mondom, hogy az a lényeg, hogy tudatos döntéseket hozz vásárlás közben, és ne engedj az ijesztgetéseknek meg a kamu, szakmaiatlan álhíreknek.

Kétféle kiszerelés létezik a krémekből. Az egyik a kinyomkodós (airless tégelyben), a másik pedig a belenyúlkálós (jellemzően valamilyen letekerhető tetővel rendelkező tároló tégelyben). Terjed a hír, hogy nagyon gáz az, amelyikbe bele kell nyúlnod, mert így mindenféle szennyeződést beleviszel a krémbe és ez ront a minőségén. Drágáim (vagy mondhatnám, hogy “bitch please”), nem azért kell vizsgálatok sorát elvégezni a kozmetikumokon, amiket forgalomba engednek mert – némi költői túlzással – ebolás lehetsz tőle. Ha így működne a világ, minden második krém penészes lenne már a boltok polcain és nagy valószínűséggel tényleg elkapnál valami bőrbajt tőle. Vegyük sorra a dolgokat.

Minden terméken kötelező elvégezni egy mikrobiológiai vizsgálatot. Ez a vizsgálat röviden arra szolgál, hogy megtudjuk: az adott termék felbontás előtt megromlik-e vagy sem, tehát, hogy bármilyen kórokozó, gomba számára ideális-e a környezet. Jellemzően az olajalapú, víz nélkül készülő termékeknél fontos ez a vizsgálat, ugyanis ezekbe a legjobb esetben nem kerül tartósítószer, ahogy például a mi orr- és mancsápoló krémünkben sincs ilyen anyag. A víz alapú krémekkel kicsit könnyebb a dolog, mert azokban alapból van valamilyen tartósítószer, ugyanis a víz az egyik legpompásabb környezet bármilyen gomba vagy kórokozó elszaporodásához. Nem kell viszont világvége hangulatba kerülnöd: ezek a tartósítószerek lehetnek növényiek és teljesen biztonságosak.

Ami viszont érdekes, hogy a tartósítószeres termékeknél – bár kötelező lenne elvégezni egy második vizsgálatot is – nem szokták kérni az engedélyekhez a másik vizsgálatot, ami a termék mikrobákkal szembeni ellenállóságát mutatja meg. Ezen a második vizsgálaton derül(ne) ki, hogy felbontás után – vagyis akár csak levegővel is érintkezve – mi történik a kozmetikumban. Ugyanis annyira nem jó, ha mindenféle rossz dolog elkezd benne tenyészni és szaporodni. Az ember kezére óhatatlanul is rátapad ez-az, és legyünk őszinték: ki az, aki műtéti bemosakodással vagy gumikesztyűben áll neki saját magát vagy éppen a kutyája mancsát krémezni? Én ilyet még nem láttam…Ez a második vizsgálat úgy működik, hogy jó alaposan mindennel “beszennyezik” a krémet és hagyják szépen állni 7, 14 vagy 28 napon keresztül, és a lényege egyértelműen az, hogy a beleinjektált mikrobák számának csökkennie kell.

Ha ezt a vizsgálatot nem végeztük volna el a tartósítószermentes orr- és mancsápoló krémünkkel, akkor nem is lehetne forgalomban. Ilyen egyszerű. Azt viszont gondolom, hogy nem koszos kézzel állsz neki bekenni magad vagy kutyádat, ugyanis nem véletlenül alakult ki az a szokás sem a civilizációban, hogy először fürdünk, mosakszunk, zuhanyzunk és csak utána kenjük be a bőrünket bármilyen ápolóval.

De miért nem maradnak meg benne a mikrobák? Egész egyszerűen azért, mert az olajos környezet nem kedvez a szaporodásuknak. Józan paraszti ésszel…a szalonna, ami annak idején egy éven keresztül lógott a kamrában, megromlott? A hús, amit lesütöttek, majd zsírban tárolva dézsmáltak hónapokon keresztül, megromlott? Nem. Miért? Azért, mert minden életnek (legyen az a legapróbb mikroorganizmus) víz kell ahhoz, hogy fennmaradjon. Ehhez nem kell zseninek lenni. Ha nem kellene víz, akkor a Marson és a Holdon is találtak volna már legalább egy nyamvadt kis baktériumot…

És akkor mi a helyzet az airless tégelyekkel? Jó dolognak tartom. Kényelmes a használata. Egyetlen egy dolog van, ami szöget ütött a fejemben. A nagy kozmetikumgyártók többmillió eurós gépeken nyomják végig az ilyen tégelyekbe szánt krémeket, pont a víz miatt, hogy még véletlenül se kerüljön bele a levegőből gomba és penész. Tehát felmerül bennem a kérdés, hogy kis manufaktúrák hogyan tudják azt biztosítani, hogy a krémben ne legyen semmilyen mikroba, ha az erre irányuló vizsgálat nem kötelező?

Tehát lehet itt sárral dobálózni és utalgatni, hogy mi rossz és mi jó. Én azt mondom, hogy mindent meg lehet csinálni normálisan úgy, hogy a szabályoknak megfelelő körülmények között, az elvárt vizsgálatokkal kerüljön gyártásba, de bármit lehet félvállról venni és rosszul csinálni. Én bízom abban, hogy mindenki a szakmai tudásának a maximumán igyekszik teljesíteni és gyártani, hogy a termékei a legmagasabb kategóriát képviseljék.

Én pedig szívből örülök, hogy indulásunk évében egy névtelen bejelentésnek köszönhetően – miszerint gyenge minőségű kozmetikumokat veszünk meg és áruljuk mint natúr kutyakozmetikum – a NÉBIH azonnal leállította a vizsgálat idejére a forgalmazást. Mire viszont a mindennek a végére értünk és a gyártásokból félretett termékeket bevizsgálták, azt mondták, hogy gratulálni tudnak, mert minden termékünk megfelel (némelyik még túl is teljesít) minden követelményt. A mancsápolónkra pedig azt mondta a hatósági állatorvos, hogy annyira tiszta és minőségi alapanyagokból van, hogy pirítósra lehetne kenni.

Ezektől függetlenül, moss kezet és mosd meg kutyád lábát mancsápolás előtt, azután pedig nyugodtan nyúlj bele a krémbe. Garantáljuk – és a bevizsgáló labor is -, hogy a krémünk nem megy tönkre ettől.

Hasznos